Kúria

Az egykori Radvánszky-Humayer kúria, amely ma faluház, 1891. előtt épült, majd 1986-87-ben Gergely Zsolt és Sattler Anna tervei alapján átalakították át, mely ma a község kultúrális központja.

 

Kis-kő

A Kis-kő Szilaspogonyból vagy Bárnából érhető el a legkönnyebben.Szilaspogonyba Salgótarjánból Cereden át vagy a 23. számú útról Pétervásáráról Istenmezején át juthatunk el.Szilaspogonyból a község nyugati kijáratán át a mélylápi dózerúton, mintegy 2 km után érjük el a Kiskő területet.Bárnából a Vadicsa tetőn át szekérúton és gyalogösvényen (3 km) közelíthető meg. A Kis-kő bazaltja a Medves-Ajnács-kői bazaltvidék keleti szélén az erdővel borított területen alig észlelhető, mely csak 25-30 méterrel emelkedik ki a környezetből. A 381 m magas bazaltkúpon hajdan vár állhatott.A területen előkerülő cserépmaradványok és a földsánc ma is felismerhető részei azt bizonyítják, hogy a sziklatömb védett emberi településül szolgált. Arra nincs adatunk, hogy ki és mikor építette a várat és azt sem tudjuk, hogy milyen volt és mikor pusztult el.A Kis-kő rétegvulkán, ahol a tufatakarót a láva áttörte.A lávában egy nagyméretű gázhólyag jött létre. Ebből maradt vissza a 12 m hosszú, 5 m széles sziklaüreg.A csepp alakú, megnyúlt üreg valódi lávabarlang. A vulkáni működés itt is tufaszórással indult és a láva homokos agyagon keresztül jutott a felszínre.A barlangba eredetileg nem lehetett bejutni, csupán a tetején volt egy szűk nyílás, de azon ember nem fér keresztül.Elődeink kincsekről szóló szájhagyományokat őriztek, úgy hitték, hogy a törökök kincseket rejtettek a járhatatlan üregbe.A szájhagyomány arra késztette báró Kemény Gejza tarnavölgyi földbirtokost, hogy 1909-1910 táján három pogonyi bányásszal a déli oldalról mesterséges járatot vágatott a barlangba. A nagyon hitt és óhajtott törökök kincse nem került elő, de azóta a bejáraton át könnyen bejuthatnak a sziklaüregbe.A védett területen még további két üreget találtak a kutatók.A híres üreg alatt egy 2,2 m hosszú és 0,4 m magasságú álbarlangot és egy 8 m hosszú és 1,6 m magas bányavágatot is sikerült azonosítani.A sziklán aranyos fodorka, hólyag-páfrány, édesgyökerű páfrány tenyészik.

 

Tajti

Szlovákiában, nem egészen egy kilométerre a szlovák-magyar államhatártól, a vulkanikus eredetű Cseres-hegység hegyvidéke gyönyörű természeti környezetében fekszik a festői szépségű Tajti község. A község felett, a Meleg hegy (Teplý vrch) lábánál ered a kis Gortva folyó. A község közigazgatási területéhez 783 hektár tartozik, amelynek egy része a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetben van.