A falu a Cserhát belsejében a Szanda-hegy északi lábánál fekszik. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód közötti főútról Becske és Magyarnándor között lekanyarodva érhető el.
 |
Szanda vára Az első írásos emléke 1301-ből való. Fénykorát a XV. században élte, amikor is a község városi ranggal bírt. Zsigmond király a Csetneki családnak adományozza 1387 - ben. Borbála királyné tulajdona 1424 - ben, amelyet Albert király az 1439. évben visszavesz tőle és feleségének Erzsébetnek ajándékozott. Mátyás idejében egyházi birtok, az esztergomi érsek tulajdona. A Báthory család 1476 - tól 1490 - ig uralkodott Szandán. |
|
 |
Tájház Tipikus palóc parasztház. Kérjük, ajánlják rokonaiknak, távolabbi ismerőseiknek is ezt a közösségi összefogásból létrejött, helyi értékeket őrző, ingyenesen megtekinthető kiállítást! A tájház a szandaváraljai településrészen a főúton található. |
|
 |
Káponka A kis kápolna egy meszelt vályog épület, zsindellyel fedett sátortetővel, tetején kereszttel. Több, mint 100 éve áll a Kacsapartnak nevezett részen a Rákóczi úton. Üvegablakán át látszik az öltöztetett Mária-szobor. Mindig az egyházi (róm.kat.) ünnepeknek megfelelő színű (pl.: Pünkösdkor piros, Nagyböjtben fekete, Adventkor lila) ruhát ad rá gondozónője Déska Jánosné - Böske néni. |
|
 |
Mária-forrás Az itt élő ötven-, hatvanévesek szülei, nagyszülei idejében ismert búcsújáróhely volt az erdős domboldalban felfakadt forráskörnyék, amit az itt lévő Szűz Mária-képről Képecskének neveznek. |
