A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralja, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág veszi birtokába az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. A község későbbi eredetű, mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említik, míg a község első írásos említése 1302-ben történik Sirák névalakban, később 1389-ben nevezik meg egy oklevélben. A várat a régi birtokosa, a Bodon család építi a tatárjárás után, a községet pedig a vár későbbi tulajdonosa, a híres Tari család alapítja közvetlenül 1388 után. Károly Róbert király a várat királyi várrá nyilvánítja, és a hozzá hű Kompolthy Imrét nevezi ki várnaggyá, kit ebben a tisztségében 1324-ben kelt levelében meg is erősít. Zsigmond király 1388-ban megengedi Tari Lászlónak szolgálatai elismeréséül, hogy kiváltsa a zálogból a várat és megtartsa magának és családjának. Az új tulajdonos miután birtokba veszi a várat, alatta falut is alapít Sirok-alja néven, melyet a következő évben már oklevél is említ. (1389) Sirok a 15. század második felében már városi jelleggel bír, ahol vámszedő hely is volt. A török veszélyt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy bár térségünket még nem hódították meg, 1550-ben Sirok már adózik a töröknek. Az október 26-án bekövetkezett mezőkeresztesi csatavesztés azonban megpecsételi Sirok sorsát. Jelentős török sereg közeledik Sirok felé Ali és Ahmed basák vezetésével, minek hírére az őrség Kátay Benedek és Helmeczy János várnagyok vezetésével elhagyja a várat,s a törökök így kardcsapás nélkül foglalták el azt. Hatvanhoz, Egerhez hasonlóan a siroki vár is katonai objektum lett. A Rákóczi szabadságharc idején (1703-11) a várat állandóan 100 lovas védte, míg Orczy István befolyására 1709-ben fel nem adták a felkelők. 1927-ben új, négy tantermes iskola épült a lakosság segítségével, de ez sem sokat változtatott a helyzeten. A település 1920 után terjeszkedett tovább északi irányban a Várallya területén, majd a faluközponttól nyugatra a Recsk irányába vezető út északi oldalán építettek 13 ONCSA házat a 30-as évek végén. Sirok ebben az időszakban közigazgatásilag Pétervásárához tartozott és nagyközségnek számított, ahol körjegyzőség működött, mely intézte a környező falvak ügyeit is. 1999. június 19-e emlékezetes nap volt a település életében. Hatalmas árvíz zúdult a falura, szinte felbecsülhetetlen károkat okozva mindenütt. A helyreállítási munkálatok költsége meghaladta a 30 millió forintot.