palocut_logo
Palóc út Hagyományőrző utak
http://www.palocut.hu/
 

A község a Mátra keleti szélén található. Recsktől 6 kilométerre, Egertől 19,5 kilométer távolságra.
Elérhető a 24-es főúton.

 



 

Vár

Sirok, Vár út 1.

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár colt, stratégiai szerepet alig játszott.

Tel.:20/204-6779

Nyitva: Április 1. és október 31. között:naponta 10 és 18 óra közöt, November 1. és március 31. között: naponta 10 és 16 óra között.

Belépő: 1.200 Ft/fő (felnőtt) 1.000 Ft (csoportos, min. 15.fő) 600 Ft (diák/nyugdíjas), 2.400 Ft (Családi jegy), 600 Ft (siroki lakcímkártyával rendelkezőknek).



Tájház

Sirok, Petőfi Sándor út 11.

A falu központi részén, hosszú, enyhén szabálytalan alakú szalagtelken áll a műemléki védelem alatt álló lakóépület. A lakóház tetőzetének gerincvonala az úttengelyre merőleges. A 19. sz. közepén épített lakóházat többször átalakították, majd 1903-ban kapta meg jelenlegi formáját.

Tel: 36/561-000


 

Palóc Galéria

Sirok, Petőfi Sándor út 11.

A Tájház hátsó kamrarésze új szerepet kapott, itt került elhelyezésre és kialakításra a Palóc Galéria. A bemutató bútorait Kovács Szabolcs bútorfestő népi iparművész készítette. A garnitúra kétajtós szekrényből, polcokból, festett ládából, asztalból, székekből, tálalószekrényből és öt fiókos komódból áll össze. A kiállítás a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet zsűrizett termékeit mutatja be.

Tel: 36/561-000


palóc múlt

Palóc Múlt - Bujáki Bence magángyűjteménye

Sirok, Petőfi Sándor út 37.

Az emlékek gyűjtését még kis gyerekként kezdtem el 1994-ben! Mára már közel 5000 db-os a gyűjtemény. Megtalálható a szövés minden kelléke, a konyha berendezései. Az egyik legrégebbi darab a 17. századból származó mozsár. Majd a szoba rész is igen szép, piros csíkos párna huzat látható az ágyon, melyet Sirokban a 20. századtól már nem használtak.
Népviseleti ruhák is találhatók: Nő gyász, ünnepi ruhák, férfi gatya és a hozzá való ing .
Számomra azért is értékes mert Sirokban találtam rá! Az iratok között található egy végrendelet melyet Károlyi Grófnak írt egy siroki telkes jobbágya 1843-ban.
Mindenkit szeretettel várok! Belépés díjtalan!
Tel: 06/20/264-0783 időpont egyeztetés szükséges email: benyo88@vipmail.hu

palóc múlt2

Kőkúti Szent László kápolna

Sirok, Verpeléti utca (Kőkútpuszta)

A helyi lakosság igényére épült 1992-96 között. 1996. december 8-án Seregély István egri érsek szentelte fel. A kápolnát Kormos Gyula egri építész tervezte, külső megjelenésében és belső szerkezetében szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit.

Borics Pál kiállítás

Sirok, Borics Pál út 1.

Itt kapott egy életre szóló indíttatást Borics Pál (1908-1969) siroki születésű szobrászművész is, akinek keze nyomán a kő megelevenedett, életre kelt, és alkotásai a mai napig kőszobrászatunk időt álló remekei.

 

Római katolikus templom

Sirok, Szécsényi István út

Az 1332. évi pápai tized jegyzék szerint plébánia, következésképpen templom is állt ezen a helyen, erről tanúskodnak a vár sarokbástyájába beépített románkori templomkövek. 1732-ben még csak fából épült imaháza volt az újra népesedő községnek, templomukat a plébánia elindulásával 1743-ban kezdték el építeni. A templomot Orczy Lőrinc építtette kőből a lakosság hozzájárulásával. Ekkor még csak fatornya volt, a kőtornyot 1787-ben építették hozzá.

 

A Nyírjes-tó

Sirok mellett a Tarna bal partján emelkedik a magasba a Mátra legkeletibb bérce a Darnó-hegy. Északkeleti lejtőjének fél évszázados gyertyánostölgyes erdeje rejti hazánk egyik legkülönlegesebb és legérdekesebb tőzegmohalápját, a Nyírjes-tavat. Nevét nem a parkokat díszítő közönséges nyírfáról, hanem a ritkábban előforduló, főleg savanyú talajú fenyéreken és fűzlápokban élő szőrös nyírről kapta.

 

Barát és Apáca szikla

A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra.