palocut_logo
Palóc út Hagyományőrző utak
http://www.palocut.hu/
 

Búzásvölgyi tó
Vízfelülete 54 ha. Az oda vezető út legmagasabb pontjáról csodálatos kilátás nyílik a településre és a Kékes távoli csúcsára.

Strucc farm
Eger felől érkezve - a 24. sz. főútról letérve a települést elkerülő út mentén lehet megtalálni.
Parádfürdői Ilona- völgy
A Mátra egyik szép fasora a Parád-Recsk közötti útból nyíló Ilona-völgyi utat kíséri. A 1,5 km hosszú főleg vadgesztenyefákból álló fasor a Mátra egyik legszebb hidrológiai képződményéhez, az Ilona-völgyi vízeséséhez vezeti a turistát. Útközben megpihenhetünk a Szant István csevice kútnál.
Parád - Recsk vadgesztenyefasor
A 24. számú utat Recsk és Parádfürdő között mindkét oldalon 90-100 éves bokrétafák (vadgesztenye) sora szegélyezi. Mivel a fák az út szélétől mindössze fél méterre állnak, ágaik és lombjuk összeér. Nyáron zöld alagútban suhannak az autók, de élen is megkapó látványt nyújt a többé-kevésbé azonos méretű fák sora.
A fasort a századfordulón Károlyi Mihály gróf telepített. Egykor Recsktől Parádsasvárig kísérte az utat.

Csevice Kút

Recsken a Csevice patak mellett, a Várbükki útról megközelíthető helyen található egy csevice forrás. Az Önkormányzat felújította a kutat, bevizsgáltatta a vizét. A szénsavas gázok feltörésük közben vízrétegen pezsegnek át, s közben ízesítik, szénsavval "dúsítják" azt. Ezeknek a szénsavas forrásvizeknek neve a Mátrában a "csevice". A szó szláv eredetű, jelentése: savanyú.

Jámbortanyai arborétum
A Keleti-Mátrában, Recsk községtől délre két km-nyire található ez a növénygyűjtény. Egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapítójáról Jámbor-tanyának, ill. a későbbi tulajdonosról Bojtos-kertnek nevezik. Jámbor Vilmos - a múlt században Európaszerte az egyik legnevesebb kertész - alakította ki az 1860-as évek végén. Eredetileg csemetekert volt, amelyben Jámbor valamennyi földrészről igen sokféle fa- és cserjefajt nevelt. 1901-ben meghalt. Később fia, majd Holló Bojtos József tulajdonába került, akik igyekeztek megőrizni az akkor még több száz fajt számláló gyuűteményt. A II. világháborút követő években azonban rohamos pusztulásnak indult. A legszebb fákat kivágták, a cserjéket és a lágyszárúakat széthurcolták. Jelenleg 5 földrész 29 fás szárú növényfaja él a 4,5 ha-os arborétumban, közülük soknak a mérete is figyelemre méltó. 1975 óta védől gyalog, a sárga jelzéső turistaúton közelíthető meg.