Pásztó Nógrád megye talán legfestőibb táján, a Mátra és a Cserhát hegységek ölelésében fekvő kisváros. Pásztó város jelentős idegenforgalmi központ, itt található Nógrád megye egyetlen meleg vizű strandfürdője, melynek vize gyógyhatású.
A Mátra és a Cserhát igen jelentős vasállománnyal rendelkezik, így a vadászatot kedvelők igazi paradicsoma, de a horgászok is hódolhatnak kedvenc sportjuknak a hasznosi víztározónál. A hegyek, völgyek pedig rendkívül változatos túraprogramokat kínálnak. Pásztó kistérségi központ, Budapesttől északkeletre, attól 80 km távolságra fekszik.
Városi rangját kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint 600 éve viselő település, némi túlzással százarcú városnak is nevezhető korábban vásártartási joga, kiemelkedő szőlőkultúrája, termálvizű strandja, mikroklímája, jó hírű általános és középiskolája révén.
A történelmi Pásztó évszázadokon keresztül mezővárosként volt ismert. Egy időben járási székhelyként is jegyezték. Jelenleg a térség kulturális és gazdasági központja. Vonzáskörzetéhez 25 település, mintegy 33 ezer lakos tartozik. Pásztó lakóinak száma közigazgatásilag ide tartozó Mátrakeresztes és Hasznos városrészekkel együtt közel tízezer.
A város és környéke az ősidőktől lakott terület, s már a népvándorláskor is ismert település volt. A Mátra és Cserhát között a Zagyva felső folyása mellett, 170 méter tengerszint feletti magasságban, dombhátra épült Pásztó neve valószínűleg az iráni tábor szóból ered.
A települést először Anonymus krónikája említi Paztuh néven, e szerint itt tartott pihenőt hadaival Árpád fejedelem a honfoglalás idején és seregeinek egy részét innen küldte a szomszédos vidékek meghódítására. Egyesek úgy vélik, hogy Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposzának tájleírása a Pásztó környéki völgyre illik. A mondák szerint a vadászatra alkalmas vidék a királyok kedvelt tartózkodási helye volt. III. Béla király 1190-ben cisztereket telepített a korábban bencések által épített és lakott helyre, akik apátságot alapítottak. A tatárdúlás után a szerzetesek építették újjá a templomot, a monostort és a majorokat.
Fordulópontot az 1265-ös év jelentett, mikor is V. István király a kegyúrságot átruházta a Rátót nembeli Istvánra. A Rátót leszármazottak hosszú századokon keresztül voltak a település életének meghatározói. Pásztó1298-ban vásártartási jogot kapott, így ipara, mezőgazdasága gyors fejlődésnek indult, kiemelkedő jelentőséggel bírt a szőlőkultúra terjedése. Ennek emlékei a Fő úti gótikus pincék, melyek még ma is használhatók bortárolásra.
Tar Lőrinc kérésére 1407. április 26-án Zsigmond király városi kiváltságlevelet adományozott Pásztónak, melyben a város lakóit a budai polgárokkal egyenlő jogokkal ruházta fel. A XV. Században élte Pásztó a fénykorát, melyet a török hódítás tört meg. I. Lipót császár adománylevelének birtokában Morvaországból érkezett szerzetesek 1717-ben építették a ma is álló barokk kolostort. Az 1871-es községi törvény alkalmazása alapján megszűnt a település mezővárosi jogállása és visszaminősítették nagyközséggé. A kiegyezés utáni ipari fellendülés elkerülte a várost, annak ellenére, hogy 1867-ben bekapcsolódott a vasútépítésbe és állomáshelyet kapott. A szőlőtermelést súlytó filoxéra nagymértékű jövedelem kiesést okozott és hosszú időre lefékezte a gazdaságot. A mezőgazdaság, a kisipar, az erdőgazdaság alig tudta biztosítani a lakosság megélhetését és a két világháború között a megmaradásért kellett küzdenie. A termálvíz hasznosítására 1960-ban strandfürdő létesült.
A település lakásállománya a 60-as évektől kezdődően nem csak csalási házakkal, hanem lakótelep formájában növekszik. A folyamatos fejlődés tette lehetővé, hogy a XIX. Század második felében elvesztett városi rangját 1984. január 13-án visszakapta.
Pásztó hagyományos mezőváros státuszát erősítik a mezőgazdaságban jelenleg is tapasztalható folyamatok.
A városban könnyű,- gép- és élelmiszer üzem, gyár található. A gazdasági struktúra átalakítását segíti a külföldi tőkebefektetés. Az 1992-ben zöldmezős beruházásként indult osztrák tulajdonú EGLO Magyarország Kft több lépésben terjeszkedve, átalakulással, jelentős részben európai logisztikai központtá fejlődött. Kisebb külföldi és magyar vállaltok biztosítanak munkalehetőséget a helyi vállalkozások mellett.
Az önkormányzat intézményeit tekintve a városi óvoda 3 tagintézménye mintegy 300 gyermek nevelését biztosítja. Az általános iskola két tagintézményében közel 900 diák tanul. A középfokú oktatást biztosító Mikszáth Kálmán Gimnázium 5 osztályos képzésein 16 osztályban tanulhatnak a diákok idegen nyelvi előkészítővel, francia kéttannyelvű képzésen és érettségire épülő postai üzleti asszisztens és gazdasági – informatikus képzésen. Az ország távolabbi településeiről érkező diákok kollégiumi elhelyezése biztosított.
A művészeti oktatás otthona a Rajeczky Benjamin nevét viselő Művészeti és Zeneiskola, amely a muzsikálni vágyó, illetve a képzőművészet iránt érdeklődők számára nyújt tanulási lehetőséget. A kulturális és művelődési igények felkeltésének és kielégítésének szervezője a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ.
A Margit kórház 2000-ben átadott új és fejújított régi épülete ad otthont a magas színvonalú rehabilitációs kórházi ellátásnak, kezeléseknek, az egy napos sebészetnek, az aktív belgyógyászatnak, krónikus ellátásnak és rendeléseknek. A 2010-ben átadásra került új rendelőintézet kultúrált, modern betegellátást biztosít, kiegészülve nappali kórházzal és gyógyszertárral. Az országosan is elismert egészségügyi komplexum 2009-ben elnyerte az ÉV KÓRHÁZA díjat.
Szintén a kórház mellett található a 2004-ben átadásra került a modern idősek bentlakását biztosító intézmény, ahol a kistérség idősei 45 férőhelyen kaphatnak tartós bentlakásos lehetőséget, míg 10 férőhelyen átmenti elhelyezés biztosított.
A város kulturális életének gazdagításában kérnek helyet a civil szervezetek, köztük a Csohány Baráti Kör, mely a város szülöttének, a Munkácsy díjas grafikusművésznek állít emléket. Az 1983-ban alakult Muzsla Néptánc együttes népszerűsége túlnő a város és országuk határain.
A városban közel ötven működő civil szervezet tevékenykedik. A város helyi újságja a Pásztói Hírlap, mely az Önkormányzat képviselő-testületének havi lapja.
Elhelyezkedését tekintve a város közlekedési csomópont. A település mellett húzódik a 21-es főközlekedési út, melyen Budapesttől az M3-as autópályán 80 km megtételével érhető el a város, északi irányból Szlovákiától 35 km-re. Keleti irányba a Mártába, nyugati irányba a Cserhát térségébe lehet eljutni, többek között Hollókőre, Szécsénybe.
Pásztó-Hasznos
A közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó település a várossal már szinte teljesen összeépült, a Mátrába vezető 2408as közút mellet a Mátra lábánál helyezkedik el. Legfőbb vonzereje a Mátra (és Pásztó) közelsége, Várhegy illetve a Cserteri vároldal, mint természetvédelmi terület, továbbá a Kövicses patakra épített 1,5 millió köbméter kapacitású víztározó (mely a környék egyik legszebb kirándulóhelye) továbbá a Gombástetői volt vitorlázó repülőtér, mely a tározó déli része felett 763 m magasban található. 1265-ben az addig Ágasvárhoz tartozó tekintélyes birtokot a Rátót nembeli Proch István kapta meg királyi adományként. 1349 körül már Nagyhasznosi Domonkos a falu birtokosa., akinek fia, István lett a Pásztói család őse. A Cserteri vár első írásos említése 1304-ben történik, 1454-ben a megerősített vár és a falu birtokosaként a Pásztói család van megemlítve. 1552-ben a falu az egri várnak adózott. A török hódoltság idején falait szétrombolták, de visszafoglalását követően újra megerősítették. 1720-tól kezdődően a Koháry, a Fáy és a Szalay családok, 1848 után az Almássy, Platthy, Zay, Orczy, Gosztonyi családok voltak a földesurak. A vár 1873-ban egy tűzvészben teljesen elpusztult és csak három év múlva épült fel újra. A település látnivalói közé tartozik a barokk stílusú templom, a XVIII. Századi Nepomuki Szent János szobor, melynek magassága 150 cm, anyaga mészkő. Sajátos növénytársulásai miatt a várhegyet védetté nyilvánították.
A Hasznosi ivóvíztározó korlátozott horgászati lehetőséget biztosít a vendégek számára. A településhez tartozik a Zsilló nevezetű közkedvelt kirándulóhely. A repülősport szerelmeseinek biztosít jó lehetőséget az újraindított gombástetői sport repülőtér, amely jelenleg is fejlesztés alatt áll. Ezzel szemben található egy sárkányrepülőtér starthely is, mely paplanernyőzés igényeinek is megfelel, s az itt lakók büszkék arra, hogy a sárkányrepülésben még EB-t is rendeztek. A kereskedelmi vendéglátás a településen biztosítva van, a melegkonyhás vendéglátó- egységek a falu fő útja mellett találhatóak. Mind a három vendégház a falu természetes jellegéhez igazodik, és egyenként 5-6 főt képes elszállásolni.
Pásztó-Mátrakeresztes
Közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó település a várostól 13km-re keletre, a Mátrába vezető 2408-as közút mellett a Mátra lábánál helyezkedik el. Régi neve Huta.
A kistérség legkeletibb települése jellegzetesen hegyvidéki, erdősült környezettel és kitűnő klimatikus adottságokkal rendelkezik. E kedvező természeti, táji adottságok mellett figyelemre méltó vonzerőt képez épített környezete, mivel az Ófalu történelmi értékű. Hangulatos településszerkezete, továbbá jelentős számú népi építészeti hagyományokat őrző, védendő értékeket képviselő épületállománya van. Történetéről jóformán semmit sem lehet tudni, valószínűleg Hasznos település birtokrészeként szerepel az írásos anyagokban.
Mátrakeresztes általánosan elterjedt nevén”fakanalas falu”-nak hívják, mivel igen nagy hagyománya van a famegmunkálással kapcsolatos háziipari tevékenységnek, a konyhai és az egyéb háztartási faeszközök készítésének. Ez jelenti a falu fő megélhetési forrását, relatív jóllétet biztosítva a lakosság számára. Az ide látogatók manufakturális jellegű kézi és gépi fakanálgyártást is láthatnak, mely az országban egyedülálló. Itt helyben faszénégetés is folyik, mely boksában összerakott, földdel letakart a parázson izzó fa szenesítésének folyamata.
A pihenni vágyó vendégeket a hegyvidéki falu egyedi, számos eredeti állapotban álló palócházzal bűvöli el. A települést kék és zöld túraútvonalak szelik át.
A település mind falusi turizmus, mind fizetővendéglátás keretében működő szálláshelyekkel rendelkezik, mely 10-15 fő elhelyezésére nyújt lehetőséget.
Mátrakeresztesen hideg-melegkonyhás étterem működik ahol hétvégenként élő zenével szórakoztatják az odalátogatókat.
