Parádfürdői Park
A parádfürdői park Észak-Magyarország legszebb parkja. Közelben van az Ilona-völgyi fasor is. A völgy hűvös klímájában óriási platánok, fenyők, tölgyek és növényi ritkaságok tenyésznek. Az egykori Károly-kastély 40 hektáros területéből a 30-as években kialakított közpark. Szépen gondozott, idős példányokban gazdag, arborétum jellegű.

A híres fürdőtelep - többségében Ybl Miklós által tervezett - épületegyüttese körül alakították ki a Károlyi család megbízásából 1883-as kezdettel. Akkor mintegy 126 kat. holdnyi területen részben francia, részben angol stílusú parkot hoztak létre. A kor divatjának megfelelően különböző fenyoőajokat, platánokat, hársakat, később rendkívül dekoratív lombú juharokat, vöröstölgyeket, Japánból származó alma- és szilvafajokat ültettek. Jelenleg mintegy 80 fa- és cserjefaj mesterien elrendezett együttesében gyönyörködhet a látogató. Az óriásfák közül említést érdemel a 817 cm törzskerületű nyárfa és az alig valamivel kisebb, mára sajnos elpusztult, 300 éves Rákóczi-tölgyfa

A fürdőtelep teljes területét a Károlyi család parkosíttatta, kb. 126 katasztrális holdon. Az angol stílusú parkban különböző fenyőfajokat, platánokat, hársakat ültettek. Később juharok, vöröstölgyek, japán vöröslevelű alma- és szilvafák, és sok cserjefaj került a parkba. Ma kb. 80 cserje és fafaj található itt: szerb lucfenyő, malonyai tuják, álciprusok (Chamaecyparis), magashegységi henye fenyő (Pinus mugo), kolorádó fenyő és cukorsüveg-fenyők. A patak partokon hatalmasra nőtt égerfák vannak. A park legnagyobb fájának törzskerülete alul 817 cm. A leírások azonban nem ezt a fát, hanem az ún. Rákóczi- fát jelölik legnagyobbnak. Pedig ennek a kocsánytalan tölgyóriásnak a törzskerülete az alapnál 752 cm, lombkoronája hatalmas. A kb. 8 hektáros terület 1982 óta védett. A védett park szabadon látogatható.

 

Parád - Recsk vadgesztenyefasor
A 24. számú utat Recsk és Parádfürdő között mindkét oldalon 90-100 éves bokrétafák (vadgesztenye) sora szegélyezi. Mivel a fák az út szélétől mindössze fél méterre állnak, ágaik és lombjuk összeér. Nyáron zöld alagútban suhannak az autók, de élen is megkapó látványt nyújt a többé-kevésbé azonos méretű fák sora.
A fasort a századfordulón Károlyi Mihály gróf telepített. Egykor Recsktől Parádsasvárig kísérte az utat.

 

Ilona-völgyi vízesés

Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga Parádfürdőtől kb. 5 kilométerre. Az Ilona-patak vize az Ilona völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. Az Ilona-völgy, s az ott található Ilona-patak és Ilona-vízesés nevét Dessewffy Ilonáról, Károlyi György unokájáról kapta.

 

 

Ilona-völgyi fasor

A Mátra másik szép fasora a Parád-Recsk közötti útból nyíló Ilona-völgyi utat kíséri. A másfél km hosszú, főleg vadgesztenyékből álló fasor a hegység egyik legszebb hidrológiai képződményéhez, az Ilona-völgyi-vízeséshez vezeti a turistát. Útközben érdemes megállni a Szent István-csevice kútnál egy pohár frissítőre. Ezt a fasort is gróf Károlyi Mihály telepíttette a Recsk-parádi fasorral egyidőben. Az út bal oldalán 170, a jobb oldalán pedig 162 fa áll.

Parádi ősjuhar
A Mátrát átszelő 24-es számú főút mellett egy érdekes fa, az ún. Mátrai ősjuhar hívja fel magára az arra utazók figyelmét. Könnyű rábukkanni, hiszen Parádsasvártól alig 600 m-nyire, pontosan ott áll, ahol a Köszörű-patak a Parádi-Tarnába ömlik. Igazi növénytani különlegesség, mert tudomásunk szerint nem csak hazánkban, de az egész földkerekségen nem írtak le ilyen fát. Az ősjuharhoz hasonló juharfa a felső miocénban, mintegy 15-20 millió évvel ezelőtt élt. Erről tanúskodnak a több helyen talált megkövesedett levélmaradványok. Az ősjuhar levélalakja, kérge és termése egyaránt különbözik minden más jelenleg élő juharétól. Sajnos az ősjuhart is meglegyintette már az elmúlás fuvallata. A tőből kettéágazó fa egyik része már száraz csonk, a másik kb. 20 m magas, 205 cm törzskerületű, ép. Minden évben hoz termést, de magvai csíraképtelenek, így ha még sokáig látni akarjuk e fakülönlegességet, nagyon kell vigyáznunk az anyapéldányra.

 

Klarissza forrás

Parádóhuta neves gyógyvize a Klarissza-forrásból fakad, mely a település délkeleti végében, az erdő szélén bújik meg. Szénsavtartalmával a szervezet hőmérsékletét növeli, gyorsítja a vérkeringést, vastartalma miatt pedig a vérképzésben van jelentősége. A forrást Károlyi Mihály a nagymamájáról, gróf Kornis Clarisse-ről nevezte el.