Noszvaj már az Árpád korban lakott település volt, a honfoglalás után királyi birtok, majd adományozás révén a püspöké lett (egri püspökség). Az első írásos dokumentum 1248-ból származik. Noszvaj területileg és közigazgatásilag 1948-ig Borsod megyéhez tartozott, de birtokjogi szempontból egészen a török hódoltság kezdetéig az egri püspökséghez, majd a felsőtárkányi karthauzi szerzetesekhez tartozott. Az egri vár 1552-es ostroma előtt a törökök a települést és a környéket feldúlták és felégették. Az ostrom után I. Ferdinánd Noszvajt az egri várvédő Figedy János birtokába adta. A Figedy család nemcsak birtokosa volt a területnek, hanem itt is lakott, egyes feltételezések szerint a család a mai de la Motte kastély helyén épített kúriában élt. Ebben az időben a faluban már a reformáció terjedt el, erről tauskodik egy 1564-ben keletkezett okirat, mely szerint ekkor Noszvajon már kálvinista egyház volt. Az 1700-as évek elején már Bossányi Krisztina és első férje, Szemere György Noszvaj birtokosai. A 18. század derekán bekövetkezett birtokosztás mindenféle tekintetben hátrányos és káros volt a község és lakosai számára.