Becske község a Cserhát hegység belsejében a Szanda-hegy és a Galga patak közé épült a középkorban. A török kincstári defterek szerint a török hódoltsághoz tartozott.
Becske elnevezését a szakirodalom a Benedek személynévnek a régi magyar nyelvű alakjából származtatja. A települést először 1272-ben említik az írott források. A XV. Század közepén a szandai vár tartozékát alkotta, Historia Domusa szerint Becske 1493-ban már templomos hely volt. 1549-ben török hódoltsági területként volt feljegyezve.
Nógrád vármegye adóösszeírásai szerint 1598-ban a Széchenyi, 1635-ben a Bosnyák család voltak a birtokosai. Becske fallal körülvett temploma a török hódoltság idején a főtiszt lakásául szolgált, aki a törököknek a nógrádi várakból való távozásakor felgyújtotta azt. A régi templomból egy 500 fontos harang maradt fenn, 1532 évszámmal.
A település középkori története nem nagyon ismert, csak következtetni lehet a környék településeinek közös történelméből, de az tudható, hogy a török végig dúlta a térséget. 1545-ben elfoglalta Szanda várát, 1552. évben egészen Szécsényig jut, és sajnálatos módon kiirtotta a lakosságot. 1549-től török hódoltsági terület.
1754-ben 3 birtokos volt a faluban, 1770-re igen népszerű lett a település és a jobbágyok már 17 birtokosnak szolgáltak. Többnyire egytelkes; azaz „hétszilvafás” nemesek birtokai tovább bővültek. A jobbágyfelszabadítás után azonos jogú polgárokká váltak a jobbágyokkal.
A községben élők az uradalmak kiszolgálása mellett a jó földterületek hiánya miatt inkább állattartásból éltek, az erdő bőven adott épületet és tűzifát.
A XX. Század első felében Becske lakosságának száma 1200 fő volt. Jelenleg 605 fő él a községben.
A húszas években kő és szénbányászásra került sor, mely vonzotta az iparosokat. Híres fazekasunk volt Mészáros Pál, akinek alkotásai külföldre is eljutottak. Az aranykezű kisiparosmesterek között tűnt fel Kerék Ferenc, aki templomunk faajtaját készítette. A harmincas években működő pékséget Izsáki Ernő pékmester és felesége vette át, akik 21 községet láttak el friss kenyérrel. Sajnos a pékműhely elbontásra került.
Becske egyik fontos nevezetessége az 1820 körül épült Balás-kúria, mely klasszicista stílusban épült. A II. világháború után a helyi intézményeknek adott otthont. Jelenleg magántulajdonban van, és magánszálláshelyek kerültek kialakításra.
A mai Római Katolikus Templomunk 1800-ban épült, klasszicista stílusú homlokzattal. Belső terei gazdag díszítésűek, berendezései védelmet érdemelnek. A templom előtt található egy kőfeszület „a dézsai szőlős gazdák 1858” felirattal. Ennek a kőfeszületnek a teteje 2013 decemberében ledőlt.
Az Európa közben található a XVIII. Században épült boltíves Kőhíd. Anyaga terméskő, barokk építészeti stílusban.
Falunkon halad keresztül az Országos Kéktúra útvonal. Keleti irányban 1 órányira érhető el a Szanda vár, és Hollókő vára.
A Művelődési Ház eredetileg 1967-ben épült, 2011-ben külső-belső felújítására került sor.
Jelenleg a Művelődési Házban nyilvános könyvtár működik, mely heti két alkalommal áll rendelkezésre a könyvtár látogatói számára. Itt kap helyet a sport a labdarúgó mérkőzések idején. A Művelődési Ház parkjában található a szabadtéri színpad, mely a kulturális eseményeknek ad otthont.
Mára azonban az ország hetedik buddhista sztúpájával is büszkélkedhet a falu. A község szépsége és nyugalma ugyanis megragadta a Gyémánt Út Buddhista Közösséget. A felekezetnek már 1997 óta létezett itt meditációs központja, lassan nemzetközivé nőtte ki magát a nyári kurzus, s régi vágyuk vált valóra, mikor 2008. szeptember 14-én Serab Gyalcen Rinpocse, a nepáli buddhista mester felavatta a Csiga-hegyen az úgynevezett Megvilágosodás Sztúpát. A sztúpáról érdemes tudni, hogy építése különleges módon történik. Benne ereklyéket, szent iratokat, gondosan elkészített Buddha szobrokat helyeznek el.
Ezzel is színesedett a település kulturális élete, ahogyan a Kékszivárvány Népdalköre pedig, a helyi hagyományokat ápolja, illetve eleveníti fel egy-egy előadása alkalmával falunapkor, vagy mikor az idősek előtt tiszteleg a közösség.
A falunk egy híres festővel is büszkélkedhet. Siska Gyula, aki kb 18 éve becskei lakos, gyönyörű festményeket készít községünk szépségéről, illetve a falusi életről. Becskén már volt egy kiállítása, ami nagy érdeklődést mutatott.
A községben óvoda és alsó tagozatos iskola működik. Az infrastruktúra teljesen kiépült. A község jó közlekedési viszonyokkal rendelkezik.
Természetvédelmi szempontból páratlan, gazdag állat-növényvilággal. Háborítatlan természet, vadregényes környezet, festői táj. Mindezt kínálja Becske. A tiszta levegő, a fák, a virágok, a könnyű séták tökéletes pihenést nyújtanak.
Nem túlzás azt állítani: a csendet, a nyugalmat, a tökéletes kikapcsolódást keresők „Földi paradicsoma” Becske és annak környéke.
