Mátranovák, mint szó jelentése a Mátra előtag, amely földrajzi név és a novák szó, amely szláv eredetű és a „ novauk" szóból eredeztethető. Erre az 1389-ből származó „Petrus Filius Novak" is enged következtetni. A beszedett egyházi tizedből a papok támogatták a környéken kialakuló egyházi létesítményeket.
A település földesura 1548-ban Horváth András volt. 1633-34 között a török hódoltság idején a váci nahije községei között szerepel. Itt csak két adóköteles házat tüntettek fel. Említésre méltó, hogy a török idők egy kisebb részében a török-magyar határvonal a falutól nem messze, az emberesdi határnál húzódott, Mátraballa és Mátranovák között. A török fosztogatók elől, az akkori emberek a közeli erdőkbe menekültek, hogy elkerüljék a különféle hadi és nemesi sarcokat, manapság ez a régen volt erdősség területe adja a falu jelenlegi helyét. Az üresen maradt házak helyét mindmáig „faluhelynek" hívják.
1715-ben öt, 1720-ban hat magyar háztartása van a településnek. 1770-ben gróf Teleki László, Csoma Zsigmond és Szabó Zsigmond a földesurai. 1826-ban a gróf Keglevich-ek és utódaik, a Csoma család után pedig a gróf Thoroczkay-ak és Fáy József.
1873-ban ötszáz áldozata volt a faluban dúló kolera járványnak. Szabó Ferenc az 1800-as évek közepe táján úri lakot építtet, melynek későbbi tulajdonosai Róth Dezső és Varró Bernáth lesznek. Ugyanebben az időben Mocsári Antal Mátranovákot besorolta a palóc lakta települések közé.
1830-ban 931 római katolikus és 19 zsidó vallású ember élt.
Ahogy az ország más részeiben, Mátranovákon is befejeződött az úrbéri tagosítás. A településen nem született két, külön vallású házasság a XVIII. században, jegyzi fel Örsi Julianna kutató.
Említést érdemel még a falu temploma is, amely az 1800-as évek elején épült, a késő barokk stílus jegyeit viseli, homlokzati órapárkányos tornya hagymasisakos. A belső térben orgona található, amely szintén ebben az időben készült.
A kiegyezés utáni politika súlyos adókat követelt az itt élő lakosságtól, mint ahogy a megyében élő parasztságtól is, nem voltak ritkák az árverezések sem.
Farkas Pál az 1900-as évek elején a 261 Nógrád megyei faluból 161-et nyilvánított palóc vonatkozásúvá, ebbe Mátranovák is bele tartozott. Ugyanebben az időben báró Solymossy Jenő gőztéglagyárat építtet és üzemeltet a Nyírmedi-tó mellett. Ekkor már két kőszénbányából is nagy mennyiségű szenet hoznak a felszínre. Az iparosodás jól mutatja, hogy az 1900. és az 1910. évi népszámlálás adatai szerint a község lélekszáma 56 százalékkal növekedett.
Az első világháború jócskán kivette a részét a falu történetéből is, a 305 bevonultatott katonából 38 már soha többé nem térhetett haza.
A '20-as évek elején a gazdasági válság hatásai itt is megmutatkoztak a termelési költségek leszorításával és a munkások elküldésével a bányákból. A '30-as évek közepére az ipar kezdett kilábalni a bajból, újra fellendült a bányászat és a Bányatelepen ez időtájt épültek az új házsorok. (bányakolónia)
Az utolsó zsúpfedeles házat 1938-ban bontották le, annak rossz állapotára hivatkozva.
A faluban aktív cserkészélet és sporttevékenység folyt, sorozatosak voltak a levente versenyek is.
A II. Világháború idején 1944. december 24-én szűntek meg a harcok, ekkor szólt utoljára hadi puska Novákon. A háború után az itt élő emberek mezőgazdasági és bányászati munkáját a vasgyártás kezdte felváltani.
Érdemes megemlíteni, hogy az 1958-ben erre járó kutatók még találkoztak a határban kint háló gulyával, amely 80 szarvasmarhából állt.
1969-ben megépült a GANZ-MÁVAG, amely hídelemek gyártásával foglakozott az első időkben, majd vasúti kocsik alvázának a kivitelezésével. A GANZ-MÁVAG ( később GANZ-Híd - Vas- és Acélgyárszerkezet Gyártó Üzem). Itt készült a Dunaföldvári híd, a Lágymányosi híd, vagy az Esztergom - Párkány közti Mária-Valéria híd, és a Riekában álló kikötői daru is. 2005-től a gyár a Bombardier Transportation Hungary Kft. tulajdona. Gyorsvonatok forgóvázszerkezetét gyártják.
1970-ben a szomszédos községekkel, Nádújfaluval és Homokternyével közös tanáccsá alakították a közigazgatását, majd 1984-ben egy településsé vonták össze és Mátraterenye néven nagyközségi rangot kapott.
A rendszerváltás után a falu polgárai népszavazással döntöttek az önállósodás mellett, így ismét visszakaphatta a régi nevét Mátranovák.
Jelenleg Mátranovák kb. 1800 lakosú település, melynek az infrastruktúrája mára teljesen kiépült. Mátranovák kedvelt kirándulóhely a Mátra alján. A községre mindig jellemző volt a pezsgő kulturális- és sport élet. Bővelkedik látnivalókban, melyek nagy vonzerővel bírnak a turisták számára.
