A Füleki vár
A füleki vár sziklatömbje a természetes alapoktól mérve 60 méter magas. Az eredeti várat a 12. században négyszögletű torony, védőfallal ellátott palota, a délnyugati oldalon cölöpökből kialakított kerítés és árok alkotta. Az 1551-es évben a várat kibővítették, agyúbástyákat, várfalakat és óolasz ötszögű védőbástyákat (ma is látható Bebek torony) építettek. A hatalmas, 6 méter széles védőfallal megerősítették a gótikus várat, reneszánsz bástyákkal, tüzérségi tornyokkal vették körül. Megépítettek 3 tüzérségi állást, 6 bemélyedést a csáklyások részére.
Az alsóvárat 3 poligonális bástya, 2 őrtoronnyal és csapóhíddal ellátott kapu és 10 méter mély árok védte. Az átépítés része volt a város köré épített hatalmas védőfal, kapukkal és rondellákkal. A városi erődítményből egyetlen bástya maradt fenn. Az alsóvárból csak a várudvar egy része maradt meg, a többi rész a város terjeszkedése miatt eltűnt. A vár 1682-ben az ostrom ideje alatt leégett, s azóta romokban áll.
 |
A római katolikus templom A ferencrendi templom a kolostor épületével együtt 1513-ból származik, 1554-ben átalakították török dzsámivá, majd 1682-ben a törökök támadása idején teljesen megsemmisült. 1694-1727 között újjáépítették barokk stílusban, látványos enteriőrrel. |
 |
A ferencrendi kolostor az északnyugati oldalon kapcsolódik a templomhoz. A kolostor kétszintes, keresztfolyosókkal ellátot épület, melyhez négyszögletű udvar tartozik. A füleki ferences szerzetesek tevékenységükkel több évszázadon keresztül meghatározták Fülek szellemi életét. |
|
|
Füleki Vármúzeum 2008 augusztusában a Vármúzeum az ötemeletes Bebek-torony alsó három szintjén megnyitotta „A füleki vár évszázadai" c. kiállítását, mely a vár és a város történetén vezeti végig a látogatót az első írásos emléktől a vár 1682-es lerombolásáig. A vár makettje mellett kiállításra kerültek az erődítmény feltárása során napfényre került középkori és kora újkori régészeti leletek a Szlovák Nemzeti Múzeumból (középkori magyar királyokat és szenteket ábrázoló kályhacsempék), a vár eredeti kulcsai és a Fülek 39 éves török hódoltságából származó tárgyak. A torony alsó szintjén a környék legjelentősebb régészeti lelőhelyeinek bemutatóhelye került kialakításra. A több mint 3000 éves várgedei bronzkincs néhány darabját és a ragyolci bronzkori temető kerámiaanyagának egy részét egyaránt a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria kölcsönözte Fülekre. Hatalmas történelmi és esztétikai értékkel bírnak a Perse határában feltárt avar-szláv és honfoglalás kori övveretek is. Városi Honismereti Múzeum a Füleki Vármúzeum részlegeként dolgozik tovább. Állandó kiállítását 2008 nyarán bezárták, mert az épület felújításra szorul. Az új állandó kiállítás, melyben nagy hangsúlyt kap majd a helyi ipar (a zománcgyár) története, Fülek 1682 utáni történetét mutatja majd be. Időszaki kiállításait a Vármúzeum a Városi Honismereti Múzeum ún. galériájában és a Bebek-torony legfelső két emeletén rendezi. |
 |
Berchtold-kastély A kastélyépület a 18. század végén épült mint a Berchtold család székhelye, akik Tirolból települtek Fülekre. Napjainkban a gimnáziumnak ad helyet. A park 8,2 ha-on terül el, és 16 értékes, rendkívül különleges, idegen országokból származó fásszárú növények találhatók itt, és egy kisállatkert várja benne a látogatókat. |
 |
Cebrián-kastély A spanyol eredetű Cebrián család a XIX. század elején szerzett birtokot Füleken. A kisméretű, földszintes klasszicista kastélyt gróf Cebrián Ferenc építette 1847-ben. |
 |
Koháry-kúria A törökök és Thököly Imre seregei 1682-ben lerombolták a várat és a várost, a várkapitányt II. Koháry Istvánt foglyul ejtették, aki a fogságból hazatérve a templom újjáépítéséhez kezdett. Volt miből, hiszen a király iránti hűségéért jelentős vagyonhoz jutott. A törökök által felrobbantott várat már nem építteti újjá. Helyette a városban kastélyt építtet, az ún. Koháry-kúriát. A barokk stílusú épület ráépült a 17. században épült Báthory-kúria alapjaira. A Koháry-kúria a 18. század első felében készült el. Figyelemreméltók a díszítőelemei és látványos a stukkós porosz boltozat, valamint a tágas pincehelység lunetás boltozata. A kúria siralmas állapotban talátható az elhanyagolt kerttel és gazdasági udvarral együtt, kivéve a Koháry István Cserkészcsapat által használt részét. |
 |
Városi Hivatal Fülek egyik ismert épülete a városháza. Építését 1911 áprilisában kezdte el Schmidt Pál losonci építész az ugyancsak losonci Jakab Pál tervei alapján. Az épületet 1912. június 29-én adták át. Eredetileg itt kapott helyet a tűzoltók szervezete is. Az épület jellegzetessége a tűzfigyelő torony, amelyből belátható volt a város. |
 |
Vigadó A 19. század végéről származó, eklektikus homlokzatú Vigadó épülete a város közösségi életének ma is meghatározó színtere. Működött már benne kaszinó, mint az egyesületek és iparosok találkozóhelye, fogadó, iskola, Nógrádi Múzeum és könyvtár is. Jelenleg a Városi Művelődési Központnak és a Vármúzeumnak ad helyet. |
 |
Városi Park A város lakóinak és látogatóinak kellemes kikapcsolódást nyújt a szép park és a benne felújított állatkert. A park hatalmas fái között több ritkaszámba menő, védett is található. A legkisebbek részére a gyermekjátszótér jelent gondtalan szórakozást. |
